Hírek, események, semmiségek, spontán impulzusok Bartuc Gabriella tolmácsolásában- mert nekünk jár a valóság

Ami az újságból kimarad


Paloznak- úti cél: falusi disznótor

2016. január 30. - Bartuc Gabriella

Kis túlzással, több volt a híresség a paloznaki falusi disznóvágáson, mint a kolbász. Hogy csak néhány nagy nevet említsünk: ott beszélgetett és poharazgatott kedélyesen Haumann Péter, a Nemzet Színésze, a hetven évesen is nagyon sármos Trokán Péter a hurkakészítés rejtelmeire koncentrált, Naményi…

Tovább

Behódolás – Európának annyi?

Olvasom a francia irodalom leírhatatlan és kimondhatatlan nevű, ellentmondásos szerzője, Michel Houellebecq új regényét, a Behódolást. Csak most jutottam hozzá a magyar fordításhoz, franciául a Charlie Hebdo párizsi szerkesztősége elleni támadás napján jelent meg, egy évvel ezelőtt, amikor iszlám…

Tovább

A Balaton fölött a mennyekben

Idén különösen kedvez az időjárás a barangolásra. Se szél, se fagy, se hó. Rózsa nyílik a kertekben karácsonykor a Balaton fölött. Vétek autóba ülni, de ha mégis autóval jön ki az ember Veszprémből, akkor érdemes letenni Lovason például a faluház parkolójában, a falu…

Tovább

Öngyógyító kert

Ásom a kertet, a napos részét tavaszra be szeretném ültetni zöldségekkel, gyógynövényekkel. Már el is kezdtem olvasni hozzá az Öngyógyító kert című könyvet, a benne ismertetett kertészkedési metódus lényege, hogy kemikáliák nélkül, a természetes ellenségekkel védjük a…

Tovább

Vidéki élet: kemény dió

Boldogan szedem a diót késő délután, amikor hazaérek a munkából. Esőben keresgélek a vizes fűben, avarban. Lehántom a zöld, fekete burkot a termésről. Nincs diószedési kultúrám, sose volt diófánk eddig. Ez a lovasi az első. Így aztán nem tudom például, hogy érdemes-e…

Tovább

Római vakáció: Jelek egy elsüllyedt világból – Lényünk ősi dimenziója avagy vissza a természetbe!

Piros tetejű tanyákat látok messze, körben, a balácapusztai római kori villagazdaságtól tisztes távolságra. A látogatókra várva, a távoli parkolót lesve mindig egy tanyán állapodik meg a tekintetem. Szép. Így messziről legalábbis. Azt hiszem, tudnék ott élni, kint a…

Tovább

Az álláskeresés iskolája

Régen nem írtam, mert minden erőmmel munkát kerestem hónapokig. Kemény iskola volt szembenézni az előítélettel, hogy aki 59 évesen erre kényszerül, annál valami nem stimmel. Az többnyire eszébe sem jut a döntéshozóknak, a pályázatkiíróknak, hogy esetleg ott a baj, ahonnan…

Tovább

Mennyből az angyal, avagy Noémik a Budakeszi buszon

Karácsony előtti utolsó tülekedés a mit tudom én melyik bevásárló központban Budán, iszonyatos embertömeg. Délután fél négy. Indulni kellene haza Veszprémbe, de én még rábeszélem Noémit, nézzük meg Zsigmondot, olyan szépen növöget, napról-napra okosodik, látni kell, no,…

Tovább

Hatvannyolcról, miért is ne?

Ez csak a kezdet! – kiabálták az internetadó ellen tüntetők. Hatvannyolcban Párizsban is ez volt az egyik jelszó, amikor a fiatalok rádöbbentek, a hatalom hülyének nézi őket. Bár ma egészen másféle világban élünk, mégis úgy látszik, időről-időre figyelmeztetni kell a…

Tovább

Semmi kétség, jön a tél.

Megint borongós reggelre ébredek. Félhomályban botorkálok ki a konyhába kávét keverni, takarékoskodni kell a villannyal. A langyosan pattogó radiátorok eszembe juttatják az első fűtés melegét. Régen, gyerekkoromban mindenszentekkor gyújtottunk be először a kandallóba, ma is…

Tovább